Verseim vagy olyasmi1

Betty: Ez még elég kezdetleges de azért remélem tetszik nektek:)
Valakihez...


Látom ahogy csókolod
Belehalok ahányszor csak megpillantom
Kezed a derekán
Ajkad az ajkán
Szíved a markában
Eszed a távolban
Lelked vergődik
De tested eltűri
Nevetsz, ha ő is nevet
S eltűnsz, ha ő kéri tőled...

Lassan ráébredek
Édes álomképet mutatsz
Hajad bronzossága
Kezed tapintása
Földöntúli hangod
S igéző szemed
Mind csak ármány
S eltűnik, mint akármi/akárki más.

Küzdelem dúl keblemben
Szívdobbanás, ha meglátlak
de csillapodok, vágyam alábbhagy
s elhagylak.

Túl vagyok a nehezén
Könnyedén lesek tefeléd
Te ugyanúgy festesz, csak én változtam
A kockás még mindig jól áll rajtad.
De engem már nem érdekel
Továbbléptem reszketeg léptekkel
Kitisztult eszmékkel, széttört szívemmel
Vajon ez mind valós? Túlléptem?
Én hiszem.

Egy gondolat tőlem...

Néha úgy érzem, hogy a percek leperegnek előttem úgy, hogy át sem éltem őket. Elvesztegetett pillanatok törtrészei. A pillanat, amikor érzed, hogy elvérzel. Kés forog a kebledben. Véres haláljáték áldozataként állsz a semmi közepén és nem is akarsz elmenekülni. Véres végtagokkal, nyöszörögve húzod be magad az árnyékba. A nap tüzes kíváncsisággal követi minden mozdulatodat. Kicsalja az izadságcseppeket a bőrödből majd lassan lenyugszik szünetet hagyva számodra. Ajkad száraz, érzéstelen. Halálos vigyor terül szét az arcodon. Elégtétellel tölt el a tudat, hogy a nap másnap már nem fog itt találni. Te még nála is magasra igyekszel…

Lehet nincs semmi értelme talán csak az én zavaros lelkem egy jajkiáltása.